Mi a greylisting?

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A greylisting a kéretlen e-mailek (spam) elleni védekezés egyik módszere levelezőszerver szinten.

Egészséges levelezőszerver

Egészséges levelezőszerveren (más néven MTA, azaz Mail Transfer Agent) olyan szervert értünk, amelyet nem használnak spamküldésre. Ilyen például egy internetszolgáltató levelezőszervere. (Internetszolgáltatók például: Chello, XS4All, Planet, Ziggo)

Egészségtelen levelezőszerver

Egészségtelen levelezőszerveren olyan szervert értünk, amely nagy mennyiségű kéretlen (spam) üzenetet küld nagyszámú felhasználónak.

A működés

Egyes szervereinken greylistinget használunk. Ez a funkció főként akkor lehet bekapcsolva, ha egy szervert nagyon megterhel a nagy mennyiségű spam. A nagy előnye, hogy a szerver terhelése azonnal jelentősen csökken. Nálunk egy greylisting-bejegyzés 36 napig érvényes, így késés nem fordulhat elő túl gyakran.

Hogyan működik?

A greylisting egy elutasító üzenettel (általában 451-es kóddal) működik, amelyet a fogadó levelezőszerver küld a küldő levelezőszervernek. Egy „egészséges” küldő levelezőszerver ideiglenesen eltárolja az üzenetet, és később újra megpróbálja elküldeni. A fogadó levelezőszerver különböző szempontok alapján megjegyzi ezt. Megjegyezheti például az IP-címet a feladóval együtt. Az adott kombináció ezután egy whitelistre (engedélyezőlistára) kerül.

Amint az egészséges küldő levelezőszerver például 10 perc (beállítható) után újra próbálkozik, a fogadó levelezőszerver ellenőrzi az IP-címet és a feladót, és a beállított idő alapján beengedi vagy ismét elutasítja az üzenetet. Az IP-címet és a domaint többnyire egy helyi adatbázisban tárolják. A következő küldéskor a rendszer ebben a helyi adatbázisban ellenőrzi, hogy megbízható kombinációról van-e szó. Ha igen, a levelet azonnal elfogadja.

Az alapötlet az, hogy egy egészséges levelezőszerver várólistát (queue) vezet, és néhány perc múlva újra próbálkozik. Egy „egészségtelen” levelezőszerver (spamszerver) ezt nem engedheti meg magának, mert különben megtelnének a saját várólistái. Ennek következtében a tárolóeszközei is megtelhetnének, ami további problémákat okozhatna.

Előnyök

Mivel kevés spamszerver tudja kezelni ezt a technikát, a fogadó szerver kevés kéretlen levelet fogad el.

Mivel az elutasítás 451-es üzenettel, levelezőszerver szinten történik, a levél még el sem jut a spamszűrőkig. A spamszűrőkről, például a Spamassassin programról köztudott, hogy sok processzorkapacitást igényelnek a szervertől.

Hátrányok

A greylisting egyik nagy hátránya, hogy a végfelhasználó a levelezőszervertől függ. A végfelhasználó ugyanis nem tudja befolyásolni, milyen gyorsan engedik be a feladót. Azt sem tudja befolyásolni, hogy a küldő levelezőszerver mikor kínálja fel újra az adott levelet. Egy konkrét példa: a @home internetszolgáltatónál az úgynevezett requeue (az az idő, amely után a küldő levelezőszerver újra megpróbálja kézbesíteni a levelet) 1 óra. Első alkalommal tehát egy óráig tart, mire egy @home címről érkező e-mailt elfogadnak. Ez nagyon kellemetlen, ha a címzett éppen erre a levélre vár.

A greylisting másik hátránya, hogy nem csak a spamszervereknek nincs várólistájuk. A programozók ugyanis nem mindig a helyi levelezési funkciót használják, hanem maguk próbálnak kapcsolódni a fogadó levelezőszerverhez, küldő levelezőszerver közbeiktatása nélkül. Az e-mailt ilyenkor első alkalommal elutasítják, és a műveletet kiváltó felhasználó nagy valószínűséggel hibaüzenetet kap.

Ráadásul sok nagy internetszolgáltató több levelezőszerver kombinációját használja. Az üzenetet később nem ugyanarról az IP-címről, hanem egy másikról kínálják fel újra. Ez azt jelenti, hogy sok ismert domaint előre fel kell venni a whitelistre. Pedig gyakran éppen ezek az ismert spamforrások.